sze. aug 21st, 2019

garabonc.hu

Üdvözöljük Garabonc község honlapján!

Garabonc turisztikai lehetőségeiről, a változó üdülői szokásokról

8 min read
 
 
– A turizmus változásai manapság nem kedveznek a falusi vendéglátásnak. Átalakult ugyanis a vendégek érdeklődése. Szinte mindent elfoglalnak a wellness szállodák, amelyeknek érdeke, olyan programokat szervezzenek a vendégeiknek, hogy a szállodában tartsák őket, ott költsenek a legtöbbet. A szomszédunk, Zalakaros üdülőváros, de igen kevés ottani vendég látogat el hozzánk. Én is érdekelt vagyok a turizmusban, Zalakaroson van vendéglőm egy olyan helyen, ahol egymás mellett hét hasonló üzlet sorakozik. Közülük már csak én vagyok nyitva, a többiek feladták. Garaboncon többen is foglalkoztak szobakiadással, számuk azonban egyre csökken, mert az emberek más szolgáltatások iránt érdeklődnek. Garabonc olyan falu, ahol érdemes volna megállni, mert a település történelme, építészete, táji szépségei párját ritkítják – mondja Koma László polgármester.

A falu arculati kézikönyve tavaly készült el. Igényesen, s érdekesen foglalják össze a falu történelmét, építészetének alakulását, megjelölve, s példának állítva számos régi épületet, amelyek a falu óvandó értékei, s bemutatják a település környezetében található természeti kuriózumokat is. A polgármesterrel ezek mentén járjuk be Garaboncot, felkeresve azokat a helyeket, embereket, amelyek minden ide érkező számára érdekesek lehetnek.

Garabonc kialakítása eltért a hagyományos zalai falvakétól, a házakat, széles, fákkal beültett zöldövezetet hagyva az úttól jóval beljebb építették föl

Garabonc viszonylag új építésű falu, mert elődje az ófalu, a mai Kis-Balaton területén volt évezredeken át lakott hely. A régészeti leletek alapján megállapították, hogy a Garabonc-Ófalu dűlőben már hétezer évvel ezelőtt nagyobb számban éltek emberek. A mai falu két településből egyesült, a Nagyrada felőli falurészt, illetve korábban önálló községet Kisradának hívták, mellette, a Garabonci-patakon innét, Zalakaros felől épült fel az új Garabonc, ahova az 1831-es kolerajárványt követően a teljes ófalu feltelepült. Az utolsó család 1854-ben költözött fel a mai Garaboncra. Az ófalu elhagyása persze a járvány előtt jóval megkezdődött, hiszen a török időkben felégetett falu lakóinak utódai, 1755-ben már a mai helyén építették fel a Szent Adalbert templomot. A kisradai falurészben is van templom, 1938-ban építettek maguknak harangtornyot, amelyet később „hajóval” bővítettek. A két falu 1950-ben egyesült. Garabonc nevét először 1333-ban említik a pápai tizedjegyzéken a veszprémi káptalan birtokaként, míg Kisrada a zalavári apátsághoz tartozott. Az új Garaboncon tehát már 1755-től volt templom (az ófalu is templomos hely volt) , mégis, az 1800-as években egy magas harangtornyot építettek, ami a falu közepét ma is uralja.

A kalandpark Hanna hercegnő vára

Az ófalu egyetlen épített emléke az a kőkereszt, amit a mocsárvilágból hoztak el, s az önkormányzat előtti parkban állítottak fel.

-Több emlékművünk, s értékes, az ezernyolcszázas évekből származó kőkeresztünk van, ezek felújítását megkezdtük, s az idén is folytatjuk. Elsőként a turulos emlékművet újíttattuk fel, ez őrzi az első és a második világháborúban elesett garabonciak kegyeletét – mondja a polgármester, akivel ezután egy igazi idegenforgalmi kuriózumot, a Hét Vezér Történelmi Kalandparkot és a Garabonciás Farmot keressük fel. A létesítmény megálmodója dr. Virág Ernő állatorvos, aki a faluban állatkórházat is létesített, a következőkkel kezdi:

– Először a farmot alakítottuk ki már tizenöt évvel ezelőtt, ahol biogazdálkodást és állattenyésztést folytatunk. Saját hús- és tejfeldolgozónk van, lovagoltatunk, kocsiztatunk, s az állatokat is meg lehet simogatni nálunk. A történelmi kalandparkot öt éve építettük fel, aminek látványossága a Hanna hercegnő vára négy őrtoronnyal, színpaddal, küzdőtérrel, kerengővel, ami alatt, az árkád védelmében a Magyar Királyok Arcképcsarnoka látható. A vár előtt hét mongol jurtát rendeztünk be, ami a honfoglalás képes történetét ábrázolja és bennük korabeli tárgyak, eszközök, ruhák láthatók. Az a célunk, hogy a többgenerációs családokat is élményekkel teli kikapcsolódáshoz juttassunk. A jurta sátrakban az állandó kiállításon a térség legújabb régészeti és antropológiai kutatásainak eredményei láthatók. Természetesen a kórház is működik a faluban, ezt a fiam Zsolt viszi, s állíthatom, hogy a Dunántúl egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye a fiamé – mondja büszkén Virág Ernő, s hozzáteszi, egész éven át nyitva vannak, sokan keresik fel őket.

Dr. Virág Ernő állatorvos, a kalandpark megálmodója

Garabonc Szent Adalbert temploma

A falu másik, Nagyboldogasszony temploma

Garabonc alatt a Kis-Balaton húzódik, szemben a szőlőhegy dombjai magasodnak.

-A hegy gerincútjai legalább hat kilométer hosszúak, s mind sikerült leaszfaltozni, a vízelvezést kiépíteni. A hegyen legalább százhúsz pincét tartunk nyilván. Közülük sokat elhagytak már, elöregedtek, elhaltak a tulajdonosaik. Vagy harminc pince lehet külföldi kézben, közülük többet nem érünk el, a kertjüket benőtte a gaz, elfoglalta az erdő. Vannak azonban igényes, nagy épületek is a hegyben szépen művelt szőlőkkel- mondja Koma László. Az egyik keresett pince a Kránicz családé.

-A világ minden részéből fogadtunk már vendégeket. Manapság egyre több magyar vendég érkezik hozzánk. Nyáron minden nap nyitva tartunk, télen is sok a rendezvényünk, csoportok keresnek bennünket. Öt hektár szőlőt gondozunk, s pillanatnyilag huszonkét fajta borunk van az itallapunkon – mondja büszkén Kránicz László. A földszinti étteremrészben tucatnyi palack sorakozik az asztalon, mindegyik díjat nyert valamelyik borversenyen.

„A világ minden részéből érkeznek vendégek a Kránicz Borházba” –mondja Kránicz László tulajdonos

Pincék a szőlőhegyen

A hegyről helyenként, ahol az erdő nem nőtt még meg az elhagyott szőlők végében, gyönyörű kilátás nyílik a Kis-Balaton völgyére, háttérben a balatoni hegyekkel, középen a Badacsonnyal. Sajnos, figyelemre érdemes régi villapincéket is fojtogat az erdő. A gerincen kerékpárút útbaigazító táblákat is látunk.

-A kerékpárút Zalakarosról elér a falunk határig, a másik oldalon a faluban is vezet vagy fél kilométernyi kerékpárút, ami Garabonc közepén nincs kiépítve, mert a Garabonc-patakon átvezető híd és a többi rész annyiba került, hogy nem tudtuk felvállalni – mondja Koma László. Az aszfaltos utak után, a polgármesterrel hűs fák árnyékában járjuk be a Diós-gödör mellett vezető gyalogutat, amely kis patak mentén egészen a forrásáig vezet, illetve a gyalogút a hegytetőre visz fel.

Figyelemre méltó régi pincéket is „fenyeget” az erdő

Kilátás a hegyről, háttérben a Kis-Balaton

A Diós-gödör árnyas gyalogútja

– Gyalogosan most is járnak ezen az úton, a forrás azonban magánterületen van, ha a környező gazdák akarnák, meg lehetne nyitni ezt a gyönyörű, árnyas utat a gyalogos turisták előtt is – vélekedik Koma László, majd szóba hozza a faluhoz tartozó kis-balatoni Babos-szigetet, ami nemzeti park által felügyelt terület. – A szigetre lehet horgászjegyet vásárolni, nézzük meg mi van most ott, mert állítólag be sem lehet menni úgy elvadult a terület – invitál.

Ilyen hídon kell átmenni a Babos-szigetre, a rendőrök életveszélyesnek minősítették

A szigetig viszonylag jól járható föld út vezet a töltésen egészen a hídig, amin viszont meggondolandó az átkelés. Egyik oldalon hiányzik a korlát, a padozat több deszkája, s ami még megvan az is korhadtnak tűnik.

– A hidat a zalakarosi rendőrök életveszélyesnek nyilvánították – mondja a polgármester. Óvatosan átkelünk a korhadt hídon, nyakig érő csalános között vergődnünk a nyitottnak vélt part felé, ami viszont nem létezik. Már a fák között víz állja utunkat. A partot a fák alatt is sűrű nádas nőtte be. Ebben az elvadult környezetben nem lehet a horgászni, hiába árulnak jegyeket… Elindulunk visszafelé. Mellettünk szarvasok ugranak meg a bozótosban…

Az ófalu utolsó emléke a kőkereszt, amit a mocsárvilágból hoztak fel, s állítottak az önkormányzat székháza elé

Koma László polgármester: „A hegy gerincútjai legalább hat kilométer hosszúak, s mind sikerült leaszfaltozni, a vízelvezést kiépíteni. A hegyen legalább százhúsz pincét tartunk nyilván. Közülük sokat elhagytak már, elöregedtek, elhaltak a tulajdonosaik”

– Régebben szerettünk volna kerékpárutat építeni, s a szigetet gondozni, de nem engedték. A falu horgász turizmusának kialakításában, látogatottságának növelésében ez sokat segített volna – mondja búcsúzóul Koma László.