Garabonc turisztikai lehetőségeiről, a változó üdülői szokásokról
8 min read
A falu arculati kézikönyve tavaly készült el. Igényesen, s érdekesen foglalják össze a falu történelmét, építészetének alakulását, megjelölve, s példának állítva számos régi épületet, amelyek a falu óvandó értékei, s bemutatják a település környezetében található természeti kuriózumokat is. A polgármesterrel ezek mentén járjuk be Garaboncot, felkeresve azokat a helyeket, embereket, amelyek minden ide érkező számára érdekesek lehetnek.
Garabonc kialakítása eltért a hagyományos zalai falvakétól, a házakat, széles, fákkal beültett zöldövezetet hagyva az úttól jóval beljebb építették föl
Garabonc viszonylag új építésű falu, mert elődje az ófalu, a mai Kis-Balaton területén volt évezredeken át lakott hely. A régészeti leletek alapján megállapították, hogy a Garabonc-Ófalu dűlőben már hétezer évvel ezelőtt nagyobb számban éltek emberek. A mai falu két településből egyesült, a Nagyrada felőli falurészt, illetve korábban önálló községet Kisradának hívták, mellette, a Garabonci-patakon innét, Zalakaros felől épült fel az új Garabonc, ahova az 1831-es kolerajárványt követően a teljes ófalu feltelepült. Az utolsó család 1854-ben költözött fel a mai Garaboncra. Az ófalu elhagyása persze a járvány előtt jóval megkezdődött, hiszen a török időkben felégetett falu lakóinak utódai, 1755-ben már a mai helyén építették fel a Szent Adalbert templomot. A kisradai falurészben is van templom, 1938-ban építettek maguknak harangtornyot, amelyet később „hajóval” bővítettek. A két falu 1950-ben egyesült. Garabonc nevét először 1333-ban említik a pápai tizedjegyzéken a veszprémi káptalan birtokaként, míg Kisrada a zalavári apátsághoz tartozott. Az új Garaboncon tehát már 1755-től volt templom (az ófalu is templomos hely volt) , mégis, az 1800-as években egy magas harangtornyot építettek, ami a falu közepét ma is uralja.
A kalandpark Hanna hercegnő vára
Az ófalu egyetlen épített emléke az a kőkereszt, amit a mocsárvilágból hoztak el, s az önkormányzat előtti parkban állítottak fel.
-Több emlékművünk, s értékes, az ezernyolcszázas évekből származó kőkeresztünk van, ezek felújítását megkezdtük, s az idén is folytatjuk. Elsőként a turulos emlékművet újíttattuk fel, ez őrzi az első és a második világháborúban elesett garabonciak kegyeletét – mondja a polgármester, akivel ezután egy igazi idegenforgalmi kuriózumot, a Hét Vezér Történelmi Kalandparkot és a Garabonciás Farmot keressük fel. A létesítmény megálmodója dr. Virág Ernő állatorvos, aki a faluban állatkórházat is létesített, a következőkkel kezdi:
– Először a farmot alakítottuk ki már tizenöt évvel ezelőtt, ahol biogazdálkodást és állattenyésztést folytatunk. Saját hús- és tejfeldolgozónk van, lovagoltatunk, kocsiztatunk, s az állatokat is meg lehet simogatni nálunk. A történelmi kalandparkot öt éve építettük fel, aminek látványossága a Hanna hercegnő vára négy őrtoronnyal, színpaddal, küzdőtérrel, kerengővel, ami alatt, az árkád védelmében a Magyar Királyok Arcképcsarnoka látható. A vár előtt hét mongol jurtát rendeztünk be, ami a honfoglalás képes történetét ábrázolja és bennük korabeli tárgyak, eszközök, ruhák láthatók. Az a célunk, hogy a többgenerációs családokat is élményekkel teli kikapcsolódáshoz juttassunk. A jurta sátrakban az állandó kiállításon a térség legújabb régészeti és antropológiai kutatásainak eredményei láthatók. Természetesen a kórház is működik a faluban, ezt a fiam Zsolt viszi, s állíthatom, hogy a Dunántúl egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye a fiamé – mondja büszkén Virág Ernő, s hozzáteszi, egész éven át nyitva vannak, sokan keresik fel őket.
Dr. Virág Ernő állatorvos, a kalandpark megálmodója
Garabonc Szent Adalbert temploma
A falu másik, Nagyboldogasszony temploma
Garabonc alatt a Kis-Balaton húzódik, szemben a szőlőhegy dombjai magasodnak.
-A hegy gerincútjai legalább hat kilométer hosszúak, s mind sikerült leaszfaltozni, a vízelvezést kiépíteni. A hegyen legalább százhúsz pincét tartunk nyilván. Közülük sokat elhagytak már, elöregedtek, elhaltak a tulajdonosaik. Vagy harminc pince lehet külföldi kézben, közülük többet nem érünk el, a kertjüket benőtte a gaz, elfoglalta az erdő. Vannak azonban igényes, nagy épületek is a hegyben szépen művelt szőlőkkel- mondja Koma László. Az egyik keresett pince a Kránicz családé.
-A világ minden részéből fogadtunk már vendégeket. Manapság egyre több magyar vendég érkezik hozzánk. Nyáron minden nap nyitva tartunk, télen is sok a rendezvényünk, csoportok keresnek bennünket. Öt hektár szőlőt gondozunk, s pillanatnyilag huszonkét fajta borunk van az itallapunkon – mondja büszkén Kránicz László. A földszinti étteremrészben tucatnyi palack sorakozik az asztalon, mindegyik díjat nyert valamelyik borversenyen.
„A világ minden részéből érkeznek vendégek a Kránicz Borházba” –mondja Kránicz László tulajdonos
Pincék a szőlőhegyen
A hegyről helyenként, ahol az erdő nem nőtt még meg az elhagyott szőlők végében, gyönyörű kilátás nyílik a Kis-Balaton völgyére, háttérben a balatoni hegyekkel, középen a Badacsonnyal. Sajnos, figyelemre érdemes régi villapincéket is fojtogat az erdő. A gerincen kerékpárút útbaigazító táblákat is látunk.
-A kerékpárút Zalakarosról elér a falunk határig, a másik oldalon a faluban is vezet vagy fél kilométernyi kerékpárút, ami Garabonc közepén nincs kiépítve, mert a Garabonc-patakon átvezető híd és a többi rész annyiba került, hogy nem tudtuk felvállalni – mondja Koma László. Az aszfaltos utak után, a polgármesterrel hűs fák árnyékában járjuk be a Diós-gödör mellett vezető gyalogutat, amely kis patak mentén egészen a forrásáig vezet, illetve a gyalogút a hegytetőre visz fel.
Figyelemre méltó régi pincéket is „fenyeget” az erdő
Kilátás a hegyről, háttérben a Kis-Balaton
A Diós-gödör árnyas gyalogútja
– Gyalogosan most is járnak ezen az úton, a forrás azonban magánterületen van, ha a környező gazdák akarnák, meg lehetne nyitni ezt a gyönyörű, árnyas utat a gyalogos turisták előtt is – vélekedik Koma László, majd szóba hozza a faluhoz tartozó kis-balatoni Babos-szigetet, ami nemzeti park által felügyelt terület. – A szigetre lehet horgászjegyet vásárolni, nézzük meg mi van most ott, mert állítólag be sem lehet menni úgy elvadult a terület – invitál.
Ilyen hídon kell átmenni a Babos-szigetre, a rendőrök életveszélyesnek minősítették
A szigetig viszonylag jól járható föld út vezet a töltésen egészen a hídig, amin viszont meggondolandó az átkelés. Egyik oldalon hiányzik a korlát, a padozat több deszkája, s ami még megvan az is korhadtnak tűnik.
– A hidat a zalakarosi rendőrök életveszélyesnek nyilvánították – mondja a polgármester. Óvatosan átkelünk a korhadt hídon, nyakig érő csalános között vergődnünk a nyitottnak vélt part felé, ami viszont nem létezik. Már a fák között víz állja utunkat. A partot a fák alatt is sűrű nádas nőtte be. Ebben az elvadult környezetben nem lehet a horgászni, hiába árulnak jegyeket… Elindulunk visszafelé. Mellettünk szarvasok ugranak meg a bozótosban…
Az ófalu utolsó emléke a kőkereszt, amit a mocsárvilágból hoztak fel, s állítottak az önkormányzat székháza elé
Koma László polgármester: „A hegy gerincútjai legalább hat kilométer hosszúak, s mind sikerült leaszfaltozni, a vízelvezést kiépíteni. A hegyen legalább százhúsz pincét tartunk nyilván. Közülük sokat elhagytak már, elöregedtek, elhaltak a tulajdonosaik”
– Régebben szerettünk volna kerékpárutat építeni, s a szigetet gondozni, de nem engedték. A falu horgász turizmusának kialakításában, látogatottságának növelésében ez sokat segített volna – mondja búcsúzóul Koma László.
